Hurrá! Végre otthon. Sokkal jobb érzés a saját ágyamban aludni, azóta nincsenek afféle álmaim. Minden vidám és üde. már eltel egy hét, vagy több, nem tudom. Még két hétig tuti van gipszem, így Ritával mi lettünk a 'Gipszesek', akár együttest is alakíthatnánk. De ez inkább csak vicc. Hétfőn kezdődik a nyári munkázás, de apropó. Igaz, én még nem megyek, amíg gipszem van, de akkor is. A gáz az egészben, hogy ezt a szülök szervezték. Remek, így már biztos, hogy az egész nuku buli lesz. De még nem tudjuk mi ez az egész. Ma elvileg elmondják. Anya szerint ez olyan "kedveske, és aranyos". Sok jót immár nem remélek. Ma 3-kor Rita, Krisz, és Márk megérkeztek hozzánk, majd leültünk az asztalhoz. Ez alapjába véve elég gázos, mert ilyet csak a felnőttek csinálnak. Mert a felnőttek furák. Márk leült egy székre, és én, ugye nem meglepő módon a mellette lévő széket választottam. Le akartam ülni. Félre ültem. Aú! Márk iszonyatosan szórakozott rajtam, én pedig reméltem felsegít, ezért egy ilyen "Na!" nézéssel rápillantottam.
- Na akkor kezdeném is. - mondta anyu, már már erőltetett laza stílusban. Ránéztem egy olyan "anyaa! Ne már!" nézéssel, pedig lecsituzott. Argh!
- Szóval gyerekek közt.....- kezdte, de Krisz belevágott a szavába.
- NEM! Én nem fogok jótékonykodni gyerekek közt! - háborodott fel miközben felállt.
- Krisz nyugodj le! Előbb végig hallgathatnál. - mondta anyu.
- Rendben. - bólintott, és mivel úgy tűnt neki semmi olyasmiről nincs szó, amit az előbb említett, így leült újra.
- Szóval nyári táborokban fogtok vigyázni gyerekekre. Esetleg pedagógusi munkát is betölthettek. Ha rendesen bejártok, akkor pénz is lesz belőle. - fejezte be anyu..
- Jaj, én nagyon szeretem a gyerekeket! - sipítozott Rita
- És én mikor megyek?
- Ha levették a gipszet. - mondta anyu és Márk egyszerre. Egyikük se tudja, hogy nekem mi a jó. Ez hülyeség! Rita persze mehetne?
- Egyikünk sem megy addig, oké? - mondta erős hangon Krisz.
- Oké. De azért megyünk, ugye? - aggódott nem kissé Rita.
- Persze akkor majd szólok, hogy később mentek.
Hurrá, ez is miattam tolódik. Elegem van mindenből. Kitoltam a székemet, és elbotorkáltam a konyháig. Hallottam, hogy anyu a többieket hazaküldi, mondván, hogy vége a 'bulinak'. A konyha pulton ültem, amikor bejött Márk.
- Hát te?
- Kiborultál. És amúgy is beszélnünk kell.
- Hát csak az a baj, hogy minden elromlik, ha én ott vagyok. És miről kell beszélnünk? -kérdezősködtem.
- Hát az van, hogy a családomnak el kell utaznia, és hát én is megyek. egy hét és jövök.
- Ne már! Muszáj menned? Nálunk maradhatsz, nem muszáj menned. - borultam ki totálisan.
- Sziszi! Elég. nyugodj már meg, megyek, jövök te pedig megvársz. Nem de? - mosolygott rám annyira nagy mosollyal, hogy nem bírtam ki, én is mosolyogni kezdtem.
- Oké, de siess haza, mert várlak!
- Úgy lesz. - nyomott egy puszit az arcomra.
Pár perc múlva anya lépett be a konyhába.
- Márk, anyukád hívott, hogy menned kell. - kezdte, és igazából már el is ment. Ezer köszönet anyának, hogy ilyenkor nem akar csevegni.
- Pakolnom kell....- kezdte, én pedig szorosan magamhoz szorítottam.
- Írsz majd?
- Ha lesz tér erő, akkor ez lesz a legtermészetesebb dolog a világon.
-Oké, de most csókolj meg. - nincs több szó, nincs több hang, csak ő és én maradtam. Szorosan magához húzott, és megcsókolt. És én is őt.
- Akkor szia. Mielőtt indulok, még biztos írok
- Na aztán legyenek képek! - mosolyogtam, és megveregettem a vállát. Mint egy haver. Hülyülök? - Várj! - nyúltam utána. És magamhoz húztam. És ő megcsókolt még egyszer. Vagy még kétszer.....
- De most megyek.
- Oké, nekem amúgy is van dolgom. Megyek bikinit próbálni. - amikor ez a 2 mondat elhagyta a számat, Márk felnevetett, majd intett egyet. És már nem volt ott.
- Kukuccs! - szólt egy hang. Rita!
- Szia, te még itt?
- Fürdőruha próbálást hallottam. Egy méretünk van, én pedig a plázából jöttem. Irány az emelet.
- Okés, de csak, hogy tudd, lassú vagyok. - fejeztem be. Ezen egyszerre nevettünk fel. Bár ez így tényleg igaz volt, az okaim még is nevetségesek.
*1 órával később*
Minden fürdőruhát, amit csak találtunk, felpróbáltunk. Az egyikbe olyan szinten beleszerettem, hogy még most is rajtam van. Lassan már este 10 van, így Rita már mindjárt indul haza. De olyan késő van! Inkább kikunyizom, hogy hadd aludjon itt. Ezt elintézni nem volt nehéz. Viszont ha Rita itt alszik, akkor kell valami jó film. És a választás most a 'Nővére húga' c. filmre esett. Szomorú film, de már régóta meg akartuk nézni, hát itt az alkalom. Bele is kezdünk. A holnapi napot is legszívesebben kitörölném az életemből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése